Integratív hipnoterápiás eszközök

KIP

A KIP a katahym imaginatív pszichoterápia kifejezés rövidítése. Ezt az eljárást Hanscarl Leuner fejlesztette ki a XX. század derekán. A KIP során a terápiás munka nem tudatos szinten, nem az értelem segítségével zajlik, hanem a tudattalan által megjelenített képi világban. A módosult tudatállapotban lévő kliens az álmodáshoz hasonló élményt él át, miközben folyamatos párbeszédben áll a terapeutával, és elmondja neki mindazt, amit a képben lát, hall, érez és cselekszik, illetve ami vele történik. A tudattalan szimbólumain végzett tevékenység visszahat magukra a tudattalan tartalmakra, s ily módon a személyiség lehetőséget kap a fejlődésre. A KIP tehát nem az egyes tünetekkel, hanem a személyiséggel mint egésszel dolgozik, s mint ilyen, megfelelő eszköz lehet az egészen korai (csecsemőkori) elakadások feloldására. Ugyanakkor hatékonyan alkalmazható aktuális problémák megjelenítésére és kezelésére is.

NLP

Az NLP (neurolingvisztikus programozás) valójában nem önálló terápiás irányzat. Megalkotói, John Grinder és Richard Bandler azt modellezték, hogy a különösen hatékony, különösen sikeres pszichoterapeuták milyen nyelvi struktúrákat alkalmaznak. Ehhez Milton H. Erickson (hipnózis), Fritz Perls (Gestalt terápia) és Virginia Satir (családterápia) munkásságát tanulmányozták. Sok száz órányi terápiás ülés kép- és hanganyagát, valamint leiratát elemezték. Nem azt firtatták, hogy az adott terapeuták miért kommunikálnak így vagy amúgy. Kutatásuk a hogyanra irányult; az ismétlődő kommunikációs mintákat keresték, szedték elemeikre, rendszerezték, és építették fel újra olyan modellé, amely mások által is elsajátítható. Erickson, miután első munkájukat elolvasta, azt mondta, hogy most legalább már tudja, hogy valójában mit is művel évek óta. Az NLP-nek ma csupán egyik felhasználási területe a pszichoterápia; emellett alkalmazzák számos más helyen, ahol értékelhető eredményt akarnak elérni, pl. oktatás, sport, szervezetfejlesztés, politika stb.

Ego-state

Az ego-state terápia John és Helen Watkins nevéhez fűződik. Elméleti hátteréül az a modell szolgál, amely szerint az én (ego) nem homogén entitás, hanem több részből áll. Ez nemcsak a pszichésen sérült személyekre igaz, hanem egészséges emberre is. A több én-rész (ego-state) létére a szokványos differenciálódás, a fontos személyek introjekciója, illetve az elszenvedett traumák szolgálhatnak magyarázatul. A módosult tudatállapotban zajló terápia célja az én-részek megszólítása, annak elérése, hogy a személyiségen belül egymástól elkülönült részek egymással szóba álljanak, s ily módon megnyíljon az út a személyiség hatékony újraszerveződése előtt.


– Ez mind szép, de miben segíthet nekem az integratív terápia?

– A szokványos problémamegoldás során lehetséges, hogy eljutottál odáig, hogy „jó, most már tudom, hogy mi a viselkedésem/problémám oka”. Meglehet, hogy számodra ez önmagában kielégítő válasz. De nem kizárt, hogy a problémamegoldás racionális eszközeit használva mindig ugyanoda lyukadsz ki: vagy nem találod meg a valós okokat, vagy megtalálod, ám az így szerzett tudás nem vezet el a probléma megoldásához.

Ez esetben lehet hasznodra az integratív szemléletben vezetett terápia. A tudatos eszközök jól működnek tudatos (vagy könnyen tudatosítható) problémák esetén. Ha azonban a gondok gyökerei mélyre nyúlnak, szükségessé válhat a tudattalan tartalmakkal végzett munka. Relaxációban, módosult tudatállapotban lehetőség nyílik arra, hogy a benned rejlő új válaszokat és megoldásokat olyan rétegekből is a felszínre hozhassuk és hozzáférhetővé tegyük számodra, ahová korábban nem volt – és egyedül nem is lehet – bejárásod.



Relaxáció

Tágan értelmezve relaxációnak nevezünk bármilyen időtöltést, ami valamiféle elégedettséggel, ellazulással jár. Szűkebb értelemben a relaxáció olyan módszerek összefoglaló elnevezése, amelyek a test ellazulását idézik elő, ezzel elősegítve a testi és lelki egészség és ellenálló képesség helyreállását és növekedését.

Autogén tréning (AT)

Olyan relaxációs módszer, amely az autogenitásra épül, azaz az ember önmaga tudja gyakorolni, önerejéből. Tréning, mert rendszeres gyakorláson keresztül teszi az ellazulás folyamatát reflexszerűvé. Az AT elsajátítása egyéni vagy csoportterápiás keretek között zajlik, de a néhány hónapos tanfolyam részét képezi az otthon végzett, napi rendszerességű gyakorlás.

Progresszív relaxáció

Elsősorban Észak-Amerikában elterjedt módszer, amely arra épít, hogy feszítés után az izmok automatikusan ellazulnak: lazábbak lesznek, mint a megfeszítés előtt voltak. Újabb feszítés – még lazább izmok. És így tovább. Ennek az önszabályozó folyamatnak a tudatos használata a módszer lényege. A progresszív relaxációban az ellazítás, szemben az autogén tréninggel, aktív izommunkát igénylő, testi folyamat. Előnye, hogy annak is elérhetővé teszi a relaxált állapotot, annak minden gyümölcsével, aki azt hiszi magáról, hogy márpedig ő képtelen ellazulni. Sebaj – feleli a progresszív relaxáció módszere –; feszíteni (és egy kicsit még jobban feszíteni) mindenki tud!


– Ez mind szép, de miben segíthet nekem a relaxáció?

– Arra kérlek, hogy még mielőtt tovább olvasnál, tégy meg a kedvemért valamit. Engedd le a vállaidat, úgy 1-2 centivel.

Ha ez sikerült – és nagy valószínűséggel sikerült ̵, akkor egy pillanatig gondolkodj el azon, hogy vajon miért sikerülhetett egyáltalán! Értelemszerűen azért, mert a vállaid korábban nem abban a helyzetben voltak, amibe a gravitáció mozgatná őket. Nem egész lent, hanem valamivel feljebb. De ez a „valamivel feljebb” nem magától van így: ezt te csináltad. Komoly izommunkát kell végezned percről percre azért, hogy a válladat a természet kínálta helyzetnél feszítettebb pozícióban tartsd. Ugyanez igaz a nyakad, a hátad számtalan apró izmának feszülésére is. Vajon hány száz másik izmodat tartod megfeszítve anélkül, hogy tudnál róla? És vajon kötelező-e ebben a testi – és a részint ebből adódó lelki – feszültségben leélned az életedet? Vagy esetleg van valami mód arra, hogy ettől a teljesen haszontalan feszültségtől megszabadulj, s az így nyert energiát hasznosabb dolgokra fordítsd?

A relaxációs módszerek pontosan ebben nyújthatnak segítséget. Az egész test tudatos ellazításával elérheted, hogy testi funkcióid, izmaid alapműködésre álljanak vissza. Elérheted, hogy a feszültséggel, feszítéssel járó energiák a továbbiakban ne folyjanak el feleslegesen. Kinek ne érné meg kb. 12 hét alatt egy olyan módszert elsajátítani, amelynek segítségével szinte bárhol és bármikor (akár zajban és tömegben is) azonnal nyugalmi tónusba kapcsolhat át?

A nyugalmi állapotban személyre és konkrét problémákra szabott ún. célformulák használata révén a stressz csökkentése mellett különböző testi panaszok is hatékonyan orvosolhatók. Az AT-t a fejfájás csillapításától kezdve az alvásproblémákon át egészen a szív- és érrendszeri, illetve emésztőszervi problémákig hatékonyan alkalmazzák. De nem csak a testi panaszok kezelésében segíthet: teljesítmény és koncentráció fokozására, azonnali felfrissülésre, tanulási hatékonyság növelésére is használható.

A relaxáció, az autogén tréning nem csodaszer: nem nő vissza tőle sem a levágott lábunk, sem a kihullott hajunk, sőt nem „tanulódnak meg” az utolsó utáni pillanatra halasztott vizsgatételek sem. Abban azonban a fenti esetekben is segíthet, hogy a személyesen átélt stresszt csökkentse, s így viselhetőbbé tegye a problémákat.



Kognitív terápiás eszközök

A kognitív szó azt jelenti: a megismeréssel kapcsolatos. A filozófusok már régóta tudják, hogy ahány ember, annyiféle megismerés: ha te és én ránézünk ugyanarra a virágra, akkor egész más virágot látsz te, és egész mást én. Az is lehet, hogy a virágot nézve neked összeszorul a gyomrod és könnybe lábad a szemed, miközben én nyugodt derűt érzek. A különbség természetesen nem a virágban van, hanem bennünk: abban, hogy melyikünk milyen módon ismeri meg a virágot – és a világot.
A kognitív terápia központi felismerése, hogy gondolkodásunk szünet nélkül tartó folyamatában újra és újra felbukkannak úgynevezett automatikus gondolatok. Ezek a gondolatok villanásszerűek, akaratlanok, egyediek és a konkrét szituációhoz kötöttek. Az automatikus gondolatok két nagy kérdést vetnek fel. Először: mi az oka annak, hogy különböző módon ismerjük meg a valóságot, azaz ugyanazon helyzetben miért különbözőek az automatikus gondolataink? Másodszor: automatikus gondolataink miként befolyásolják testi-lelki hogylétünket?
Az első kérdésre a válasz annak a közhelynek a kifejtése, hogy nem azt hisszük, amit látunk, hanem azt látjuk, amit hiszünk. Mindannyiunk fejében van egy komplex hiedelemrendszer önmagunkról, a másik emberről és a világról. Hiedelmeink szűrőként működnek: meghatározzák, hogy mi és hogyan juthat be a fejünkbe, és minek kell kint maradnia, és azt is, hogy ami bejutott, arra milyen automatikus gondolattal reagálunk. Te és én ezért látjuk különbözőnek ugyanazt a virágot. Egyedi hiedelemrendszerünket pár hónapos korunkban kezdtük kialakítani, és az évek során sikerült atombiztosra építeni. Elenyésző az esélye, hogy valakinek a hiedelemrendszere spontán módon megváltozzon.
A második kérdésre adott válasz radikálisan újszerűnek számított a múlt század hatvanas éveiben, ezért is beszélünk a pszichológiában kognitív forradalomról. A kognitív terápia ugyanis azzal a munkahipotézissel dolgozik (tegyük hozzá: nagyon sikeresen), hogy érzéseink és fiziológiai reakcióink nem „csak úgy” vannak, nem a levegőben lógnak, hanem automatikus gondolataink határozzák meg őket. Ebben az értelmezésben a pszichés problémák nem mások, mint gondolkodási zavarok. Tanítsd meg a depresszióst, hogy másként gondolkodjon, mint eddig (segíts neki átalakítani a hiedelemrendszerét és automatikus gondolatait), és nem lesz többé depressziós.

– Ez mind szép, de miben segíthet nekem a kognitív terápia?

Ahogy láttuk, a kognitív gondolat megjelenését forradalomnak tekintik a pszichológiában. Nem véletlenül. Intuíciónk – tévesen – azt súgja nekünk, hogy ki vagyunk szolgáltatva érzelmeinknek. Merőben szokatlan gondolat, hogy praktikus, tanulható (és nem mellesleg: kicsit sem misztikus vagy ezoterikus) eszközökkel fogást találhatunk az érzelmeinken. E „fogás” helye a gondolkodás. A kognitív terápia során megtanulhatod, hogy felülvizsgáld mind automatikus gondolataidat, mind az őket tápláló hiedelemrendszeredet. Elsajátíthatod a képességet, hogy felismerd és kiküszöböld gondolkodásodból az ún. kognitív torzításokat (más néven: gondolkodási hibákat). Az eredmény: azokban a helyzetekben, amelyekben eddig rosszul érezted magad, a jövőben képes leszel jól érezni magad.
Ez így nagyon idillikusan hangzik, és persze a kép nem ilyen egyszerű. A kognitív terápia sem univerzális csodaszer; vannak a személyiségnek olyan területei, amelyekhez más eszközökkel (pl. a módosult tudatállapot alkalmazásával) hatékonyabban hozzáférhetünk. Ám a gondolkodás átalakítása meglepően sok esetben vezet tartós és nagyfokú pszichés javuláshoz. Méghozzá nem csak azokban a problémákban, amelyekkel a terápia során foglalkozunk. A kognitív terápia végső célja, hogy önmagad kognitív terapeutájává válj, és az elsajátított módszereket a jövőben önállóan is képes legyél alkalmazni saját testi-lelki jóléted érdekében.



Erőszakmentes kommunikáció

Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) modelljét Marshall B. Rosenberg amerikai pszichiáter, Carl Rogers tanítványa dolgozta ki. Eredetileg ez csupán egy kommunikációs módszer – valójában komplett ember- és világkép. Lényege az a felismerés, hogy mi, emberek nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy szavakkal és tettekkel bántsuk egymást, hogy világunkat győztesekre és vesztesekre osszuk. Ha ezt tesszük, azért tesszük, mert így tanultuk.
Ám ha van tanulás, lehetséges újratanulás is. Az EMK azt segít meglátni és begyakorolni, hogy ember és ember képes úgy együtt létezni – akár családban, munkahelyen, iskolában vagy az élet bármely területén –, hogy a kapcsolatnak mindketten győztesei legyenek. Az erőszakmentesség nem behódolást jelent, nem az értékeink és érdekeink feladását. Ellenkezőleg: az EMK szemléletében a konfliktusban álló felek szükségletei között nincs fontosságbeli különbség. Én határozottan, megalkuvás nélkül képviselem feléd az érdekeimet, és mindent megteszek, hogy szükségleteimet kielégítsem – eközben azonban szemmel tartom a te szükségleteidet, és azok kielégülését éppoly fontosnak tartom, mint a magaméit.
Az EMK egy könnyen átlátható, szisztematikusan gyakorolható módszer, amely akár csoportban, akár egyéni foglalkozás keretében elsajátítható.

– Ez mind szép, de miben segíthet nekem az EMK?

„Az emberek hülyék. Mind.”
– Ha a fenti állítás megfelel számodra a világ megértésére és változatosságának leírására, akkor az EMK nem tud hozzátenni semmit. Ám ha szűknek, leegyszerűsítőnek vagy csak elégtelennek gondolod a fenti állítást, akkor az EMK módszere segíthet neked. Alkalmazásával megláthatod és megértheted az embereket mozgató szükségletek és az ezekből fakadó érzések sokszínűségét, felismerheted és kiküszöbölheted az emberi kommunikáció buktatóit.
Az erőszakmentesség nyelvét megtanulva nem csupán te magad mentesülsz az alól, hogy családtagjaidat, munkatársaidat – vagy épp önmagadat – újra és újra megsebezd; az EMK használata egyben eszközt ad a kezedbe arra is, hogy a téged bántalmazó szavaknak elvegye az élét. Pajzsot, védelmet nyújt a támadások ellen, akkor is, ha beszélgetőpartnered történetesen soha nem hallott az EMK-ról.